Több mint 700 millió forintból korszerűsítették az agrártudományi egyetem kutatóhelyeit

Több mint 700 millió forintból korszerűsítették az agrártudományi egyetem kutatóhelyeit

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) szarvasi, ceglédi és gödöllői kutatóépületeinek energiafelhasználását csökkenti az a beruházássorozat, amit 720 millió forintból valósítottak meg – tájékoztatta az tanítási intézmény a sajtó képviselőit.

Azt írták, a ceglédi kutatóállomáson 254 millió forintból a hőtermelő berendezés, a nyílászárók és a fűtési szekunder hálózat cseréje, ezenfelül a hőszigetelés történt meg.

A gödöllői kutatóépületben 304,8 millió forintból homlokzatszigetelés, nyílászárócsere, a lapostető szigetelése és a fűtési rendszer korszerűsítése valósult meg.

A szarvasi Halászati Kutatóintézet (HAKI) laborépületében három hőszivattyú beépítésével korszerűsítették a fűtési rendszert, emellettés szigetelték a homlokzatot és kicserélték a nyílászárókat.

A BMSK Sport Közhasznú Nonprofit Kft. vezetésével megvalósult energetikai korszerűsítés révén csaknem 2 millió kilowattórával mérséklődött a középületek éves elsődleges energiafogyasztása és 259 tonna szén-dioxid-egyenértékkel az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása. Éves szinten 356,400 gigajoule energiamennyiséget tudnak megújuló energiaforrásból előállítani.

„A fenntarthatóság régóta kiemelten lényeges szempont az egyetem életében, mindent összevetve a kapcsolódó akadémiai és szakmai ismeretek átadására több képzésen is megkülönböztetett hangsúlyt fektetünk, a gyakorlati jártasságok megosztására ugyanakkor Körforgásos Gazdaságelemző és Tudásközpontot is alapítottunk” – idézték a közleményben Gyuricza Csaba rektort.

A beruházások ismertetésével egy időben adták át a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézete Halászati Kutatóközpontjának épületét a Békés megyei Szarvason.

Dankó Béla (Fidesz) országgyűlési képviselő ezzel kapcsolatban kiemelte, az egyetem és a köré rendeződő intézmények szellemi központot biztosítanak a településnek, ami hozzájárulhat a térség fejlődéséhez és a mezőgazdaságban elengedhetetlen generációváltáshoz is – írták.

A beruházást az Európai Unió Kohéziós Alapjából, a magyar állam társfinanszírozásával valósították meg.

mti